Egy online beszélgetés kereit között boncolgattuk ezt a témát, hiszen korábban nem vizsgálták szakemberek a szenzoros integrációs zavarok és a rosszulműködő légzés összefüggéseit. Erre tettünk most egy első kísérletet Badacsonyi Jácinta pszichológussal, aki a szenzoros integrációs problémákra specializálódva praktizál és kutatója is a témának.

Ez az első rész főbb mozzanatainak kivonata, aminek videóját megtalálod a Youtube csatornámon, ha inkább hallgatnád.

Ha szeretnél értesülni a jövőben készülő további részekről is, akkor iratkozz fel a Légzés híradó hírlevélre, ahol az elsők között értesülhetsz majd.

A légzés és a szenzoros integrációs zavarok közötti kapcsolat fontos szerepet játszik a szorongás kezelésében. A légzés tudatosítása segíthet a stressz csökkentésében és a viselkedés javításában.

01:25

A légzés lassítása és tudatosítása terápiás hatással van az agyra, ami segíthet a szorongás csökkentésében. Számos kutatás foglalkozik ezzel a témával.

03:09

A gyors légzés stresszhelyzetben aktiválja a szimpatikus idegrendszeri működést, ami “harcolj vagy menekülj” reakciót vált ki. Ez a hormonszinteket is megváltoztatja, méghozzá a stresszhelyzetben tapasztalhatóra és megemelkedik a kortizol szintje.

04:01

A szenzoros zavarokkal élő emberek hajlamosak félreértelmezni a testi jeleket, ami szorongást okozhat. Az érzékletek tudatosítása segíthet a helyes értelmezésben.

08:04

Jácinta saját kutatásából kiderült, hogy a gyerekek 60%-ának van szenzoros érzékelési problémája, ami a szorongás és depresszió kialakulásának esélyét megnövelheti. A légzés és az idegrendszer közötti kapcsolat fontos a zavarok kezelésében.

08:41

A szenzoros érzékelési zavarok széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a fájdalomérzékelés hiányát is. Fontos, hogy a szülők észrevegyék ezeket a tüneteket.

10:54

A légzés és a mentális állapot szoros összefüggésben áll. A helyes légzési technikák alkalmazása segíthet a gyermekek szorongásának csökkentésében.

13:52

A belső szervek jeleit nehéz észlelni a gyermekeknél, különösen az éhség és szomjúság érzését. A szülői rutinok befolyásolhatják a gyermekek érzékelését. Pl: szoros napirendben a gyermek közel azonos időben enni és inni kap, így nincs lehetősége jelezni- vagy emaitt nem tűnik fel, hogy nem érzi az éhség vagy szomjúság érzetét)

16:09

A gyerekek mozgásfejlődése és idegrendszeri érettsége szorosan összefonódik, és a szülőknek figyelniük kell a fejlődési jelekre. Az idegrendszeri problémák később nehézségeket okozhatnak a sportolás terén is.

16:40

A gyerekek gyakran nem érzik, mikor kell vécére menni, ami az idegrendszer éretlenségéből fakadhat. Ez különösen a szobatisztaságra van hatással, így az elhúzódó, vagy nehézkes szobatisztásaság egy figyelmeztető jel lehet.

17:35

A légzésproblémák, mint a túllégzés, vagy a szájlégzés a simaizmok befeszülését okozzák, ezzel is befolyásolva a húgyhólyag működését. Ez felnőtteknél is gyakori, főként ezek miatt az éjszaki mosdóhasználat.

19:36

A gyermekek mozgásfejlődése során a különböző fejlődési szakaszok (mozgásfejlődési mérföldkövek) figyelése kulcsfontosságú, mivel ilyenkor fejlődnek az idegrendszeri kapcsolatok is .

24:15

A modern gyermekek életkörülményei jelentősen megváltoztak, ami hatással van fejlődésükre és idegrendszeri működésükre. A digitális környezet és a mozgás hiánya komoly problémákat okozhat.

24:40

A klasszikus környezetben a gyerekek sokkal több mozgási ingert kaptak, mint manapság. A természetes mozgásformák elengedhetetlenek a fejlődéshez.

25:12

A digitális hatások és a zárt térben való mozgás korlátozása (=”konténeridő”) (pl. bébikomp, vagy hosszabb ideig babaülésbe ültetni otthon) megnehezíti a gyermekek számára a szabad felfedezést. Ez hátráltathatja a tapasztalatszerzést.

26:18

A vesztibuláris ingerek, az egyensúlyérzékelés, kulcsszerepet játszanak a gyermekek fejlődésében. A megfelelő ingerek nélkül a mozgáskoordináció gyengül.

32:17

A gyerekek érzékszervi fejletlensége és túlérzékenysége sokféle formában megjelenhet, ami nehézségeket okoz a normális viselkedés megítélésében. A spektrum formájú megközelítés segíthet jobban megérteni ezeket a különbségeket.

32:23

A vesztibuláris fejletlenség jelei között szerepel, amikor a gyerek elesik és nem tudja letámasztani a két tenyerét, így gyakorta beüti a fejét, ami aggasztó lehet.

34:20

A hormonális ingadozások, mint például a menstruációs ciklus hatással vannak a felnőttek érzékelésére és reakcióira, ez szorongást okozhat. A női ciklus során a hormonális változásokra reagálv megváltozik a légzés is!

38:41

Az érzékszervi zavarok korai felismerése segíthet a gyerekek megfelelő támogatásában, hogy megelőzzük a későbbi pszichés problémákat.

40:23

A gyermekkori alvási problémák és a légzési zavarok (alvás közbeni rendellenes légzés= SDB) szoros összefüggésben állnak egymással. Az alvásminőség romlása kihat a gyermek fejlődésére és a mindennapi életére.

40:49

A gyermekkori regulációs zavarok komoly hatással lehetnek a gyermekek érzelmi állapotára és kötődésére. Ez a felnőttek mindennapi életét is befolyásolhatja.

44:09

Az alvásminőség romlása nemcsak a fáradtságot okozza, hanem a növekedési hormon termelését is befolyásolja. Ezért fontos a megfelelő alvási környezet biztosítása és a helyes légzés!

46:04

A szájlégzés és a nyitott száj alvás közben figyelmeztető jelek lehetnek a szülők számára. Ezek komoly légzési funkció problémákat okozhatnak a későbbiekben, pl alvási apnoét.

48:28

A gyerekek orrlégzése és orrfújásának tanítása kulcsfontosságú a téli megfázások megelőzésében. A szülők szerepe meghatározó, hogy a gyerekek tudatosan használják az orrlégzést, és hatékonyan megtanuljanak orrot fújni.

48:59

A téli időszakban a megfázások és légúti megbetegedések gyakoriak, ami orrduguláshoz vezethet. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják az orrukat kifújni, hogy csökkentsék az elhúzódó betegségek esélyét.

50:42

A szájlégzés hosszú távon dehidratációt okozhat, mivel a szájon át lélegzők 42%-kal több vizet veszítnek. A folyadékpótlás ilyenkor különösen fontos a gyerekek számára.

53:10

A gyermekek érzékelési képességeinek fejlesztése érdekében fontos, hogy a szülők tudatosan reagáljanak a gyerekek érzéseire. Ez segít nekik jobban megérteni saját testük és érzéseik működését.

56:31

A szülők gyakran önmagukat hibáztatják, amikor gyermekük viselkedési problémáival szembesülnek, ami komoly lelki terhet jelent számukra. Fontos a megfelelő szakmai segítség igénybevétele a nevelési nehézségek kezelésében.

56:42

A szülői önmarcangolás gyakran félreértelmezett információk miatt jön létre (pl. biztosan azért viselkedik így, mert rosszul nevelték.) Fontos a támogató közeg kialakítása.

57:29

A pszichológusok közötti különbségek hangsúlyozása fontos, hiszen nem minden szakember kínál megfelelő megoldásokat a szenzoros integrációs problémákkal érintett és gyermekek és szüleik számára.

58:10

A gyógypedagógusok szerepe elengedhetetlen a gyermekek fejlődésében, hiszen praktikus tudásukkal segíthetnek a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt.